Kérlek Téged: életed minden rezdülésére, életed minden
információjára, ami elér Téged, tekints úgy, mint egy áldásra, egy
kegyelemre mely tanítani kíván.
Biztosan észrevetted, hogy amikor
életed nagy pofonjait kapod, nagyon rosszul érintenek Téged. …de talán
2 év múlva, 3 év múlva… …vagy 5 év múlva - rájössz, hogy ha azt a
pofont nem kapod, akkor most nem lennél ott, ahol vagy.
Talán nagyon sok csodában segített téged az a pofon! A baj az, hogy Te elmerültél a fájdalomban.
A
baj az, hogy nem veszed észre a csodát, amit a Létezés a másik kezével
Neked ád. Nem veszed észre, mert elmerültél a fájdalomban.
...a
fájdalom pedig megöl Téged! A fájdalom megöl mindent: megöli az
érzéseket, megöli az életet, megöli a szerelmet. Megöli a testet, a
lelket - mindent megöl !!!
Ahelyett, hogy belemerülsz a fájdalomba, köszönd meg Neki! Köszönd meg!
...és erre a fájdalom azt fogja mondani: „ez nem normális! tőlem szenvedni szoktak” – és rögtön otthagy.
Figyeld
meg: amikor megköszönöd a fájdalomnak, hogy  megérkezett és
tanítani kíván Téged, akkor elmegy. Próbáld meg: amikor jön a fájdalom,
köszönd meg neki ! PRÓBÁLD MEG!

A félelem, aggódás, bűntudat, kisebbrendűségi érzés -
egy felhő. Mindegyik egy-egy sötét, árnyékos, hideg,
kellemetlen, ronda felhő.
A figyelmed, a mosolyod: FÉNYsugár!
Ha
figyelmed a félelmedre fordítod és „rámosolyogsz, beszélgetsz vele”,
akkor a félelmed sötét felhőjét beragyogja a FÉNY. . .
(Észrevettelek! Szia!) A sötétség eltűnik, feloldódik mosolyod
FÉNYénél.
A félelem, aggódás, bűntudat,
kisebbrendűségi érzés NEM TE vagy! Ezek Rajtad kívül léteznek
– és Te táplálod, vagy éhezteted őket. Döntésed szerint.
(Akkor is, ha ez tudatos benned, és akkor is, ha nem…) Te tudod növelni
is, és a táplálékot megvonni is tőlük.
A mosolyod
BELŐLED jön. Belülről. A figyelmed BELŐLED
jön. Te irányítod. SZABAD akaratodból. Ahová fordítod a figyelmed,
amire rámosolyogsz, oda irányítod a Belőled kiáramló FÉNYt.
Mivel TE MAGAD vagy a FÉNY, ezért bármilyen kiáramlás, ami Tőled indul ki, az FÉNY.
Vagy
árasztod Magadból a FÉNYt, vagy nem. Te döntesz, hogy adsz a
FÉNYedből, vagy nem. Tudatosan eldöntheted. TE ! Senki más,
csak TE ! Ha a félelmed felhőjére rámosolyogsz, FÉNYeddel
megsemmisíted azt. Nem kell küzdened vele! …egyszerűen csak
jelen kell lenned…
…csak rá kell ragyognod! Ha nem adsz neki FÉNYedből, megmarad a fekete felhő.
…csak
figyelned kell minden pillanatban gondolataidat, érzéseidet - és oda
kell irányítanod FÉNYed, mosolyod, ahol Szeretnéd, hogy FÉNY legyen,
ahol Szeretetet, harmóniát, békét akarsz teremteni .
…csak tudatosan oda kell mosolyognod, ahonnan szeretnéd eltüntetni az árnyakat, a sötétséget, a hideget, a kellemetlenséget … 

 " Ez csak egy gondolat - és a gondolat megváltoztatható." (L. L. Hay - Bölcsesség kártya)

"A barátság igazi dicsősége nem az egymás felé
kinyújtott kéz, nem a kedves mosoly, nem is a társaság
öröme, hanem a lelki-szellemi megvilágosodás,
amelyben részed lehet, amikor rádöbbensz, hogy
egy embertársad hisz és bízik benned! " Ralph Waldo Emerson

Képzeld el, ha valaki azt mondaná neked, hogy csak egyetlenegy napod van hátra az életből.
Mit tennél? Felesleges dolgokon töprengenél?
Nem, azokról teljesen megfeledkeznél. Szeretnél, imádkoznál és meditálnál, mert csupán huszonnégy órád maradt.
A valódi, lényegi dolgokat nem halogatnád. 

Osho

„Legyen szíved, mely nem válik kővé, legyen kedved, mely sosem gyullad haragra, és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz.”

/Dickens/

“…Van úgy , hogy megfeszülve erőlködsz…
Úgy kell énekelned, hogy ne érdekeljen, kapsz-e érte pénzt,
Úgy kell szeretned, mintha sosem bántanának,
Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne,
Szívedből kell jönnie, ha azt akarod, hogy jó legyen.” (Andrew Matthews)