A megbocsátás mindent meg tud változtatni - egy pillanat alatt. (...) Elhozza az örömöt oda, ahol bánat volt, a békét a zűrzavarba, a boldogságot a haragvó felek közé. És mindenkinek vissza tudja adni önmagát.

Szükségem van valakire, aki erős, amikor én gyenge vagyok. Jó döntést hoztam, amikor végre megmertem lépni, hogy leírom valakinek őszintén, hogy szükségem van rá, éppen most. Az egész napot végig beszéltem vele. Olyan hasznos, igaz, bölcs dolgokat ír nekem. És annyira jól esik…

“Támadtál valaha félelemből? Ilyen az ember – amíg fél, nem tud tisztán jelen lenni, képtelen a kapcsolódásra. Csak csapkod mentális ostoraival, és menekül fiktív ellenségei elől… maga sem tudja, hová és meddig… csak fut, szalad, és közben nem veszi észre talán azt…

Az a szó, hogy megbocsátani, görögül úgy hangzik, hogy aphiémi. Azt is jelenti, hogy elengedni, elbocsátani, figyelmen kívül hagyni, maga mögött hagyni. Amikor az ember feloldja magában a kötelékeit, amikor nem tapad valamire vagy valakire érzelmileg, sem gondolatilag, amikor…