Ó, kicsikém, mennyire szeretném látni egy cseppet, a hangját hallani, megcsókolni, legalább futólag, ha másképp már nem lehet! Hát igen, hiába, az ilyen gondolatokat nem tudom elnyomni magamban. Nagyon hiányzik nekem, drágám.Marie de Rabutin-Chantal
Mi nem leszünk barátok utána sem, mert nem lesz utána, és nem voltunk barátok előtte sem. Mi csak idegenek voltunk, valakik, akik összetalálkoztak véletlenül, és nem tudtak egymás mellett szó nélkül elhaladni. Mi nem fogjuk egymást utána keresni,mert valahányszor a te számodat…
Tudom, hogy most már nem szeretsz, írod is, hogy nagyon-nagyon végtelenül szerettél - így mondod, múlt időben. Én nagyon szeretlek most is, minden ingadozásod és mindenek ellenére. Félre sem vonulok, nem is lépek elő, vagyok és leszek
"Attól félek, hogy elfelejtem, hogy már nem fogok rá emlékezni. Őrültség, ugye? Pedig én akartam így, mégis megnyugtat a tudat, hogy a fejemben az emlékével tovább játszhatom. Azonban el fog jönni a reggel, amikor már nem nyúlok ki az ágy szélére reménykedve, hogy ő ott…
Még hallom a hangod. Még itt vagy minden éjjel. És csak forgolódom, százszor átélve, miért mentél el. Tudom, már változtatni nem lehet ezen. De a legszörnyűbb, hogy azt súgja eszem: nem is tenném. Megtenném újra meg újra, ugyanúgy, mert ennek így kellett lenni. Csak a szemed…
"A másikat választja. Velem minden olyan bonyolult, sosem tudni mit akarok, kiszámíthatatlan, mi tesz boldoggá engem, panaszkodik a szerelmem. A másik egyszerű, ráadásul pontosan tudja mindig, mit kell tenni, merre kell menni, vele odajut az ember, ahova indul. Mármint a szerelmem odajut,…
"El akartam neki mondani. El akartam mondani, hogy nem számít milyen nehéz, akarom ezt. Őt, kettőnket, azt ami sosem volt, de mindig is lehetett volna. Akarom a szívét, tudni akarom, hogy mit gondol amikor ráncolja a szemöldökét, mi jár a fejében, amikor a reggel első napsugara táncot…
"A fenébe is, hiányzol. Egyszerűen csak ennyi. Csak. Mintha ez egy apró semmiség lenne, holott ez nem igaz. De az, hogy most egyedül küzdök a holnapért, okkal történik. Holott csak ülök és várok. Várom, melyikünk adja fel előbb a harcot, amit már hosszú hetek óta folytatunk.…
Mi választ el két embert? A ragaszkodás ahhoz, hogy kapcsolatuknak vége van.
A legjobb barátom voltál. De most már rád sem tudok nézni. Nem tudok veled beszélgetni. Fáj? Hogy ne fájna.