Eddig nem mertem neked elmondani azt, aki vagyok.
Mert féltem tőled. Már nem félek.
Ezért döntöttem úgy, hogy vállalom az arcom.
Ha szeretsz valakit, mondd el neki. Akkor is, ha attól félsz, hogy helytelen megtenned. Akkor is, ha attól félsz, hogy probléma lesz belőle. Akkor is, ha attól félsz, hogy felégeted vele az életed. Mondd ki! Mondd ki hangosan!
Az egyik barátom nemrég párkapcsolati krízisbe került, és sokáig nem kérdezett meg a dolgairól. Egy másik pasitól elszerette a feleségét, és nem vette észre a fontos dolgokat. Úgy néz ki ugyanis, hogy elszeretni a másikat nem lehet. Hogy megértsék, amit mondok, ez azt jelenti:…
Tudom, hogy most már nem szeretsz, írod is, hogy nagyon-nagyon végtelenül szerettél - így mondod, múlt időben. Én nagyon szeretlek most is, minden ingadozásod és mindenek ellenére. Félre sem vonulok, nem is lépek elő, vagyok és leszek
Nem mindig könnyű kimondani, ami a szívedet nyomja. Néha rá kell, hogy kényszerítsenek. Néha jobb, ha megtartod magadnak a dolgokat. (...) Még akkor is, ha minden porcikád el akarja mondani az igazat. Szóval befogod a szád... megtartod a titkod... és más módon próbálsz boldog…
"El akartam neki mondani. El akartam mondani, hogy nem számít milyen nehéz, akarom ezt. Őt, kettőnket, azt ami sosem volt, de mindig is lehetett volna. Akarom a szívét, tudni akarom, hogy mit gondol amikor ráncolja a szemöldökét, mi jár a fejében, amikor a reggel első napsugara táncot…