Vágyok valamire, ami különleges. Valamire, ami egyedi, ami szeret, amit szerethetek. Valamire, ahol minden csak úgy jön. Nincs játszma, se kényszer, csak úgy jön, nem kérdez, és elvisz magával oda, ahova soha nem akartam eljutni. Amitől mindig is rettegtem. Valójában nem is…

  Engem nagyon korán megtanítottak arra, hogyan viseljem el a rengeteg fájdalmat. Szó szerint belém verték, hogy ne vegyek tudomást róla. Mindezzel csupán az volt a gond, hogy elpusztult vele sok más, értékes érzésem is. Mint a boldogság vagy a lelkiismeret. Ha nincs fájdalom, nem…

  Állj ki érte! "Szeretlek April. Mindig is szerettelek. Mindent szeretek benned. Még azokat is szeretem, amiket nem kedvelek. És azt akarom, hogy velem legyél. Szeretlek, és úgy hiszem, hogy te is szeretsz engem. Így van?" Állj ki érte, és várd meg, hogy mi lesz!

  Amikor a kapcsolatok elmélyülnek, akkor jönnek a gondok. Te csak adsz és kompromisszumokat kötsz, az emberek megváltoznak... aztán valaki elmegy, és te pedig magadra maradsz. Én nem akarom ezt. Nem akarok egyedül maradni.

Hogy boldog lehess folyton változnod kell. Hát változtass! Bármin. A hajadon, a ruháidon, a szobádon, a sminkeden, a képernyővédődön, bármin. De végül eljutsz oda hogy nem tudsz máson változtatni, mint az érzéseiden.

  Amikor fellobbant az első tűz, amikor elgurult az első kerék, amikor először kapott lángra az első gyufaszál, amikor először gyúlt ki az első izzó, amikor… És mennyi ilyen pillanat volt, ami megváltoztatta a világot. A pillanat, amikor valaki megálmodott valamit, vagy…

Egy nő nem attól lesz különleges, hogy magára ölt egy álarcot, ami a tökéletesség képét festi le róla, hanem attól, hogy változik. Folyamatosan. Tanul a hibáiból, ha kell, elköveti őket újra, csak hogy megtanulja, mi is a járható út. Bár ezerszer megtörték már, mindig…

Én azért szeretlek, aki vagy. Nem akarom a hibáidat megváltoztatni, mert az is te vagy. Azért szeretlek, mert ha százezerszer is veszünk össze, mindig visszatalálunk egymáshoz. Mindig képes vagy mosolyt csalni az arcomra, még akkor is, amikor nem akarom, amikor körbe vesz valami más…

Lassan elfelejtem az arcod...már alig tudom felidézni. Néha úgy érzem megkönnyebbülök, máskor idegesít, ahogy távolodsz az életemből. Elfelejtem az arcod, az illatod, a szemeidet, a mosolyod, az ölelésed, a hazugságaid...lassan elfejeltem, hogy mitől láttalak olyan különlegesnek,…