"Főzzünk csókból baracklekvárt, amíg van elég"

 

- Mit szeretnél? :D
- Semmit. :D

Most erre mit lehet írni? Pontosan. Semmit. Pedig milyen jó is volt hülyéskedni, meg nagy ritkán beszélgetni.
Azt hiszem, ez így ezzel le is zárult. Lehet én gondolom rosszul, de ha erre most írok valamit, főleg így néhány nap elteltével, hülyét csinálok magamból (ami már valószínűleg megtörtént, mert rányomtam egy röhögős reakciót, amit konstatáltam, hogy mekkora hiba, és visszavontam, természetesen ennek nyoma van). Konklúzió: nem csinálok magamból hülyét, akkor sem, ha a fene fenét eszik.

A tegnapi Anna and the Barbies meg rohadt jó volt! Nem is tudtam, hogy ennyire jó zenét játszanak. Persze néhány számukat ismertem. Valahogy különleges hangulata lett az egész estének, csepergő eső, alig néhány ember a COVID miatt, de végre zene szól, és van némi koncert élmény.

A futás most egész jól megy, heti egyszer próbálgatom, van, hogy kétszer is. 8 km-ig fájdalommentes, a múltkor 15-nél előbb is megéreztem, de annyira kellett a lelkivilágomnak, hogy nem érdekelt, és továbbmentem. Utána elmúlt.
Mellette most erősítés van, "rékázom", brutál ez a nő még mindig, de hasznos. És azt hiszem látszik is.

Előző pénteken kiültünk a srácokkal a Margit hídnál egy helyre, kis ékszerdoboz, alig volt valaki. Nagy világmegváltó beszélgetések, röpködő felesek, semmi extra. Most kedden lesz a Staro szeánsz (heti csapat meeting), ami mindig jó hangulatú ökörködés kisebb komolyabb hangvételű dumálással fűszerezve - szeretem ezeket a heti "csapatásokat".

A hétvége most is fullon lesz, mert lesz még egy koncert, meg egy kis színház a csajokkal. Elvisszük a többieket is Csányi önálló estjére.