Az élet szeret vicceskedni: vagy ő nevet rajtad, vagy te nevetsz rajta.

Találtam néhány verset, ami szerintem nagyon jó. Sajnos mindet egyszerre nem írhatom le, de minden napra jut egy. Íme a mai:

Csend

Néma csend vette át szívem helyét.
A dobogás már rég kihalt.
Belemerülök az álmaimba.
Régi szép emlékek.

Sóhajtva látom az embereket.
Elveszett vágyak.
Süt a nap, de sötétség az életem.
Kitörnék és élnék.

Belefulladok a csendbe.
Tehetetlenség, egyedüllét.
Hogy is jutottam el az út végére.
Hol tévedtem el?

Millió kérdés válasz nélkül.
Állok és bámulok.
Szeretnék élni, de ez a csönd.
Nagyon faj ez a csönd...

Hajdú Balázs