A héten volt a Soul and Gospel Fesztivál Pesten... irtóóó jó volt, főleg a YFriday koncert... zúztuk =D
de az ezt megelőző beszélgetésem volt jóó... ilyen ismerkedési, ám mégis baráti beszélgetés volt, mintha évek óta ismernénk egymást, legalábbis nekem úgy tűnt... =)
azok az emlékek amik akkor feljöttek még mindig előttem vannak... nehéz szabadulni a múlt karmaitól... azoktól a rossz tettektől, meggondolatlan döntésektől, hibáktól, amiket tudod, hogy sosem javíthatsz ki... elkísérnek már életed végéig... és tudod, hogy nem változtathatsz a múlton
hát kb. velem is ez van most... most már bánhatom, tudom...
"Viselkedj természetesen, akkor észreveszik, hogy más lettél, mint aki voltál. Legyél közömbös!"
kaptam ezt a tanácsot... igen, de olyan nehéz!
Ő mondta, hogy nem lesz könnyű, de megígérte, hogy végig velünk lesz....
szóval az a beszélgetés előhozta a rég elásott hülyeségeimet, mert erre mást nem lehet mondani... ugyanakkor az, amit az illető lány mondott, az is elgondolkodtatott, és még mindig hallom azokat a szavakat amiket akkor mondott...
ma is beszéltem vele, igaz nem személyesen, hanem msnen...
mondta, hogy járjak gyülibe, mert ha nem fogok, akkor eltávolódok az ottaniaktól... így sem álltam közel hozzájuk, így nincs is kitől eltávolódni, illetve van néhány személy, de velük tudok találkozni, így aki nem kíváncsi rám, és aki engem sem érdekel, vagyis akivel sehogysem beszélgetnék azzal nem találkozom, probléma megoldva =)
mégis hiányoznak! tudom, hogy én nekik nem, de ők nekem igen... peinlich =(
egy röpke másodpercre beszéltem a bátyjámmal =) üzletelt, elfoglalt volt, de köszönt! és leírta kb. ezeket =)
nem is tudom, olyan furán érzem magam...
sajnálom, nagyon nagyon hogy nem voltam Hillsong koncerten!
tegnap volt a csajszik szülinapi bulija... elég érdekes volt... ott smárol a "barátjával" mikor van egy másik is... hmmm...
és ráadásul előző héten "szakított" egy másik sráccal... nahát...
ott voltam mikor ezt beszélték... tök komolyan áttértek a Hit kérdésére... és hiába mondtunk bármit is, hogy azért nem megy neki az egész, mert nem akarja -velem is ez volt- aztán mikor indultunk haza, és befejeződött ez a látszólag mély, mégis felszínes csevely, utána a csaj ilyet szól : Legalább leoltottam... na igen... egyik fülén be, a másikon ki... semmit sem használ, ha valaki komolyan el akar beszélgetni vele...
kiugrott a válla... mégis miért érdekel ez még engem? sajnálom, igen, és? meggyógyul azt csá!
nem szabad hogy érdekeljen... =S ez a láthatatlan kötelék igazán elszakadhatna... néha olyan fura dolgok jutnak eszembe...
tudom, hogy az ami történt, amit tettem nem véletlen...
egy valaki mondta nekem, hogy neki 5 év kellett ahhoz, hogy az ő esetében mozduljon valamilyen irányba a kapcsolatuk, ő egy pletyka miatt szívott, én a hülyeségeim miatt... az akivel hírbe hozták megnősült... "biztonságba" került... lehet ezért is lettek "barátok"
nos, az én időmből már 2 letelt... érdekes lesz a hátra lévő 3... és még meg kell várnom, hogy feleségül vegyen valakit... tiszta röhej =D bár lehet, hogy az én esetemben máshogy alakul mindez... hát majd kiderül, ha ott tartunk
azt is beszéltük, hogy kellene közös, ifis "kiruccanásokat" tervezni, persze külsősök nélkül... hogy szokja egymást a csapat... meg ilyenek
az ifitáborról is szó volt, és az akkori hátrányokról, hogy miért is alakultak ki klikkek...
nagyrészt a múltunkról tárgyaltunk, nevettünk rajta... de akkor mindazt megélni maga volt a pokol mindkettőnk számára, legalábbis nekem mindenképp az volt... de megérdemeltem, kellett nekem.... sTb.
aztán az est fény pontja volt az a fergeteges rock koncert... =D
hát nagyjából ebből állt ez a hét... no meg a suliba járás, tanulás meg ilyenek, de azok nem olyan fontosak, érdekesek... =D
lássuk ezt a hetet!=D
