|
Mi a szerelem? Semmi sincs a világon, sem ember, sem ördög, sem semmi, amire annyi gyanakvással tekintenék, mint a szerelemre, mert az minden másnál jobban beleveszi magát a lélekbe. Nincs semmi, ami annyira hatalmába tudná keríteni, annyira le tudná nyűgözni a szívet, mint a szerelem. Amiért is, ha nincs mit szembeszegezned vele, a szerelem teljességgel a vesztébe kergeti a lelkedet. (…) Mert ha nincs kellőképp fölvértezve, és túl heves a fogadtatása, akkor a lelket átható szeretet is vagy elbukik előbb-utóbb, vagy összevissza kezd hatni. Ó, a szeretet sokféle, közeledtekor a lélek előbb ellágyul, majd megbetegszik. |
||
| Eco, Umberto | ||
szerelmesnek lenni a szerelembe?
várni egy olyan érzést, amit még sosem éltél úgy igazán át, de mégis mindennél jobban vágyod? Vágysz arra, hogy egyszer te is érzed majd azt, amiről eddig csak mások meséltek neked, töredékeket hallottál az egyik legfelemelőbb dologról a világon...
milyen lehet majd? mit fogsz érezni? ő is úgy fog szeretni ahogy te őt? vagy még jobban? honnan fogod tudni, hogy vége, hogy elmúlt? Milyen érzés fog átjárni, mikor hozzád ér, megölel, megcsókol?
egyáltalán milyen érzés lesz majd a szerelem?
tényleg olyan lesz, mint a filmekben, hogy rózsaszín felhő vesz körül, 3 méterrel a föld fölött lebegsz majd, és mikor meglátod Őt, akkor pillangók repesnek majd a gyomrodban, mert annyira izgulsz? fog annyira hiányozni, mikor nincs veled, hogy bármit megadnál azért, hogy egyszer csak egyetlen egyszer átölelhesd, a karodba zárd, amíg csak tudod?
vagy csak mi, emberek értékeljük túl a szerelmet?
a sírig fog tartani, vagy hamar vége lesz?
szenvedni fogok akkor, mikor már kihűl a kapcsolat? milyen érzés lesz úrrá rajtam amikor vége lesz?
|
Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségének. Történt már velem ilyen, és fog is még történni, ebben biztos vagyok. Ha valaki elmegy, az azért van, mert jönni fog helyette valaki más - és újra rám talál a szerelem. |
||
| Coelho, Paulo | ||
sírni fogok? vagy örülni, hogy vége lett?
vagy sosem fog véget érni, örökké fog tartani a szerelmünk?
|
Mindenütt a szerelmet kell keresnünk, és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig, napokig, vagy akár hetekig csalódottak leszünk miatta. Mert abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy megtaláljon minket. És megvált. |
||
|
|
|
|
|
Nincs az az ember, aki képes volna hazudni, vagy eltitkolni az érzéseit úgy, hogy közben a másik szemébe néz. És nincs az a nő, aki ne tudna olvasni egy szerelmes férfi szemében. Még akkor is, ha ez a szerelem lehetetlennek tűnik, és a legrosszabb helyen, a legrosszabb időben tör a felszínre. |
||
| Coelho, Paulo | ||
milyen lesz majd, mikor Rá találok? Egyből tudni fogom, hogy Ő az, akit mindig is vártam? Tényleg szikrázni fog a levegő köztünk? a testem meg fog remegni, hacsak rám néz? vajon Ő is azt fogja érezni amit én?
|
A valóságban egy szerelemnek lehetségesnek kell lennie. Lehet, hogy nem talál azonnal viszonzásra, de csak akkor képes életben maradni, ha legalább van rá remény - bármilyen távoli is -, hogy meghódíthatjuk a szeretett lényt. |
||
és ha Ő nem úgy fog érezni ahogy én? Sokáig fog tartani, amíg elfelejtem Őt? Nagyon fog fájni?
|
Erőfeszítésünk, hogy ne szeressünk, gyakran kínzóbbak a szerelem szívfájdalmaitól. |
||
| Montgomery, Lucy Maud |
|
|
Néha talán a legnehezebb és leggyarkoribb kérdések merülnek fel bennünk... "Mi miért nem vagyunk szerelmesek? És ő miért? Ő nem is értékeli úgy! Én tudnám őt szeretni! Sosem csalnám meg!Nem okoznék neki ekkora fájdalmat!Szeretném én is azt érezni..." Hányszor és hányszor elismételt gondolatok, mondatok ezek! Mindenki keresi a boldogságot, mindenki vágyja az igaz szerelmet, mindenki szeretne szeretni valakit, mindenki jó életet akar és még sorolhatnám, hogy ki mit akar elérni az életben.
Várni... a legnehezebb dolog a felejtés után. De mikor már utolér az, amire mindig is vártál, és megkapod, akkor senki és semmi sem veheti el tőled azt az örömöt, amit akkor érezni fogsz! Azt a boldogságot, amire egész életedben vártál, amiért megszenvedtél, és akkor tudni fogod, hogy igen, megérte várnom, megérte, hogy eddig egyedül éltem, hiszen azzal az emberrel oszthatom meg életem, érzéseim, gondolataim, aki méltó rá.
Aki nem fog nekem csalódást okozni, és okot sem fog adni arra, hogy miatta sírjak. Aki ha átölel a legnagyobb bánatom is köddé válik. Akivel ha vagyok, egy percre megáll a Föld, és amikor megcsókol, akkor a világ legszebb érzése lesz az enyém. Aki úgy fog szeretni, ahogy vagyok, és nem fog kísérletezni azzal, hogy megváltoztat, hogy olyanná akar tenni, amilyen szeretné hogy legyek. Nem, elfogad úgy, ahogy teremtettek, és ahogy én is el fogom Őt fogadni....
.... Akivel meg fogom érezni a szerelmet, az igazi, örökké tartó szerelmet. Nem előbb, nem később, akkor, mikor Ő már velem lesz!
|
A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik, igazán hálás legyél érte. |
||
| Márquez, Gabriel García | ||
