Általában mások kárából tanulok. Csúnya dolog tudom, de a közmondás is úgy tartja, hogy a legjobb, ha mások hibájából tanulunk, így kisebb az esély arra, hogy mi is elkövetjük azokat. És ha ezekből nem okulunk, akkor jön az, hogy a saját hibánkból tanulunk, már ha tanulunk.

Az élet olyan, mint az iskola. Addig ismételsz egy-egy osztályt, amíg meg nem tanulod a leckét. Ha nem okulsz a saját vagy mások kárából, akkor bukdácsolsz. Az ember akár több évig is egy szinten ragadhat, amit észre sem vesz. Max. akkor, ha az élet már megint ugyanazzal a problémával szembesíti. Újra és újra. Amíg nem sikerül letenni a "vizsgát".  Az élet olyan, mint egy szívatós tanár. Ha nem készültél egyest ad. Ha sok az egyesed, mert sokszor nem készültél, megbuksz. Ha megbuksz újra ismételed az osztályt, ugyanazt a helyzetet, csak más-más emberkékkel. Csak az a különbség az élet és a tanár között, hogy az élet nem ad kegyelem kettest. A túlélés a cél. Matek kettessel tudsz élni, de ha állandóan átvernek a pasik, akkor sérülten elég nehéz lesz túlélned, kemény szívvel, magányosan, boldogtalanul, kihasználtan... ki akar ilyen életet?

Az élet ez ellen készít fel. Tudd felismerni a jeleket. Vedd észre, ha kihasználnak. Ne legyél naiv, ha egy pasi megdicséri a hajad. Ne add könnyen magad, küzdjön érted. A selejt elhullik. Az igaz arany próbája a tűz. Nincs szőke herceg fehér lovon.

Egyik barátnőmet már tucatszorra csalta meg a barátja. És a lány mindig visszament hozzá. Ő nem tanul a hibáiból. Egyik telefon beszélgetésénél ott voltam, és mondta a srácnak, hogy boldogtalanná teszi. Én diplomatikusan csak annyit fűztem hozzá: Mert hagyod magad.

Lányok, miért hagyjuk, hogy boldogtalanná tegyenek minket? Miért nincs bennünk annyi női tartás, mint elődeinkben, hogy ha valaki sárba tipor felállunk, és nem könyörgünk, meg sírunk előtte, meg sajnáltatjuk magunkat. Ó szegény én, "Béla" te szemét, mert megint megcsaltál, és összetörted a szívem. Ha megváltozol, visszafogadlak... Embeeer, sosem változik meg!!
>>> Ha tényleg szeretne, nem lépett volna félre.

Miért van az, hogy mindig bedőlünk a kamu dumának?

Tudom sokadszorra mondom, de akkor is:
Okosabban kéne játszanunk.

Off.