Hűhaa... azt hiszem itt a Csoda, ami kizökkentett a szomorúságból, hogy a másik két barátom nem jön Debrecenbe... :)

úgyhogy, örömmel jelenthetem be, hogy lehet, ha összejön, és nem jön közbe semmi, hogy lemegyek... :) szeretnék találkozni a nyíregyi barátnőmmel is...olyan jó lenne lent lenni már!

de nem ez volt az első csoda az életemben... neeeem... sok volt már eddig... :)

csak úgy röviden említek párat... hát például, kigyógyultam egy elég szenvedéssel teli szerelemből -mellesleg nagyon nehéz volt, főleg, hogy még az illető meg is nehezítette a dolgom :( -, új életem van, megtaláltam a már legjobbá vált barátaimat... a zene is egy csoda :)

talán a másik legnagyobb csoda az a szerelem... csak nem az én életemben... :(

úgy szeretnék valakit... szeretni... de mint ahogy régebben is írtam, még lehet, hogy nincs itt az ideje...

most is tetszik valaki... csak pár ember tudja, hogy kiről van szó... de nem miatta akarok odamenni, nem csak miatta... :D :$

tudom, hogy semmi esélyem nála... hiba ezt mondanom, de így látom...

túl helyes, túl menő, túl laza, és biztos nem az olyan lányokra bukik, mint én... azt hiszem, róla is le kell mondanom... :(

de mikor lehetek már igazán szerelmes?? félek... nem szeretnék úgy szenvedni, mint 2 évvel ezelőtt, mondhatni frissek még ezek a sebek...

bár nincs mitől félnem, ha nem is fogunk összejönni, vagy nem is fogja meg tudni, ezt a hibát nem követem el mégegyszer... valamint azt sem, hogy egy ilyen titkot erre nem méltó fülekre bízzak...nem... :(

csak az az érzés... hogy szeretnem "kell" valakit, az álmok, a vágy :S... nehéz ennek ellenállni... talán mert pont abban a korban vagyok, amikor mindenki a "nagy Ő-t" várja, átéli az "első" csókot, "első nagy szerelmet"...

de az én Írom máshogyan akarja, mindent másik lapra írt, nem a következőkre... lehet, hogy ő már tudja előre, hogy csak szenvednék, és tartogatja későbbre az Igazit, akivel le fogom élni az életem, lehet... csak ez a türelmetlenség... :S nehéz türelmesnek lenni, mikor látod, hogy mindenkinek van már barátja, szó szerint zsong a levegő a szerelemtől... és neked is tetszik valaki...

majd csak lesz valahogy, én bízok BENNED! legyen úgy, ahogyan tervezted, Íróm! :)

és hiszem, hogy mikor megírtad a könyvem, egy izgalmas, romantikus regényt tarthatok majd a kezemben, és olvashatok majd lázasan, szinte újra élve minden pillanatot az életemből... remélem, majd dedikálod nekem :D

by Fürcsi

Olyan jó lett volna.. együtt a barátokkal... hülyülni meg minden... Debrecenben, ami egy király hely...

De nem... minden olyan jól indult, egyész jól ment a szervezés, már a társaság is kezdett összeállni, amikor... mikor 3 barátnőm összeveszett, mert az egyik elkövetett egy hibát, egy elég nagy hibát...

Lehet, hogy csak én értékelem túl a barátságot, hogy megbocsátottam neki, tudom, hogy elég nagy bűnt követett el, de túl kell lépni rajta! Ha egyik barátomnak sem bocsátottam volna meg, már senki sem lenne mellettem... :( de itt vannak, és köszönöm nekik, hogy kibírják mellettem, mert én sem vagyok egy "könnyű" eset, a hirtelen hangulatváltozásaimmal, de ők még itt vannak, és így szeretnek...

de akkor is! miért olyan nehéz kibékülni??

egy tök jó buli lett volna, együtt, ismerkedés meg egyéb dolgok... :( party 1000rel...

hö

fájó emlékek...sokszor kezdtek újat, tiszta lap... új esély... de miért nem hagyja a fájó emlékeket a múltban, miért hozza fel újra és újra? "te ezt nem érted, senki sem érti, csak mi értjük"

hagyják már ezt az egészet, kezdjenek még egyszer újat, és ha azt is elrontja, akkor mondhatja hogy megpróbáltuk... de így?  

- Szeretted őt, mint barátodat? 

- Igen, szerettem, de már nem....

- Ha igazán szeretted volna őt, akkor nem így állnál hozzá a helyzethez, hanem megértnéd őt, ha csak egy ici-picire is... 

nem volt szép amit eddig tett, oké, aláírom, de nem lehetne új esélyt adni? minden újra kezdeni?? neeeem, neeeem, neeeem és neeeem...

így viszont már kedvem sincs menni, de ők már ezt nem értik meg, menjek nélkülük, másokkal, mintha az olyan könnyű lenne...baromira...

le fogom mondani... így nem találom értelmét, hogy menjünk is valahova... de lehet hogy még meggondolom magam, bár ki van zárva, csoda kell, hogy történjen!

ott lett volna Ő is, láttam volna, talán találkoztunk volna... már mindegy...

amúgy az is elszomorít, hogy nincs is örök szerelem... :( senki sem tud örökké szeretni valakit...

minden álmom romba dőlt, minden terv, cél... vágy... ennyi volt!

by Fürcsi

"Kockáztatnunk kell - mondta. Csak akkor érthetjük meg az élet csodáját, ha hagyjuk, hogy a váratlan megtörténjen.
Isten mindennap ad nekünk egy pillanatot, amikor megváltoztathatunk
mindent, ami boldogtalanná tesz. S mi mindennap úgy teszünk, mintha nem
vennénk észre ezt a pillanatot, mintha nem is létezne, mintha a ma
ugyanolyan lenne, mint a tegnap, és semmiben sem különbözne a
holnaptól. De aki résen van, az észre fogja venni a mágikus pillanatot.
Bármikor meglephet minket: reggel, amikor bedugjuk a kulcsot a zárba,
vagy az ebéd utáni csöndben, és a nap bármelyik percében, amelyik nem
látszik különbözőnek a többitől. Mert ez a pillanat létezik, és ebben a
pillanatban a csillagok minden ereje belénk száll, és segítségükkel
csodákra leszünk képesek.
A boldogság sokszor áldás - de általában meg kell harcolnunk érte. A
mágikus pillanat segít, hogy megváltozzunk, és elinduljunk az álmaink
után. Lehet, hogy szenvedni fogunk, nehéz pillanatokat élünk át, és sok
csalódás ér - de ennek egyszer vége lesz, és nem hagy gyógyíthatatlan
sebeket. És amikor túl vagyunk mindenen, emelt fővel tekinthetünk
vissza.
Szerencsétlen, aki nem mer kockáztatni. Lehet, hogy soha nem csalódik,
soha nem ábrándul ki, és nem is szenved úgy, mint azok, akik egész
életükben egyetlen álmot követnek. De amikor visszatekint - hiszen
mindannyian visszatekintünk-, meghallja, amit a szíve súg: "Mit
csináltál azzal a rengeteg csodával, amit Isten elhintett a
hétköznapjaidban? Mit csináltál azokkal a talentumokkal, amelyeket rád
bízott a Mestered? Elástad mindet egy mély gödörbe, mert féltél, hogy
elveszíted őket. Íme hát az örökséged: a bizonyosság, hogy eltékozoltad
az életed."
Szerencsétlen az, aki hallja ezeket a szavakat. Mert ettől kezdve már ő
is hinne a csodákban, életének mágikus pillanatait azonban örökre
elveszítette."

Ma bográcsoztunk... és király volt :D meg leégtünk...elég rendesen... mint a rák xD

jajj máá... most miért ilyen izééék?! egyszer akar az ember ismerkedni, akkor is 2szer szív 2 pasi miatt :S ebből látszik, hogy ismerik egymást... na szép... xD :( -itt nem a bográcsos partyn lévőkről lenne szó, ők jó haverok :D ennyiii :P nem gondol rosszra!:P -

fiatal még... túlontúl az... de 23,5 az meg sok... :S bár tökéletes pasi nincsen... ez biztos :D sok éves női tapasztalatok alá támasztják ezt a tök egyszerű tényt... :D csak ők ezt nem fogadják el, maguk számára is elfogadhatóvá teszik oly módon, hogy "már pedig ő a tökéletes"

Hö... erre mondanám azt, h hímegyednek látszodó képződmény xD bíííí

annyira nagyra vaaan, de annyira... lehet, hogy van is mire... de mire?:D szemmééét az összes pasi... :D:P bár van aranyos is, meg kedves...:D de a legtöbb az ilyen kis gonosz, előbb magába bolondít, aztán mikor már a markában tart, jól megszorít, vagyis olyat tesz, amitől te szenvedsz, és mivel téged a rózsaszín felhő a hatalmába kerített még így is rajongsz érte... mint egy film xD

csak ez így is van...

és mikor mi tesszük ezt, akkor jajjj nekünk, hogy mi milyen kis szívtiprók vagyunk meg így össze törjük, úgy összetörjuk a kicsike szívecskéjüket... óóÓH :D na ugyaan azt teszik ők is... csak mi vissza is adjuk xD :P

jaaajj mááár... :D de most félre téve a viccet, mert ez eddig jól hangzott, meg mosolygunk is ezen, mikor lehetne változtatni is.. bár az idő az változtat, és minden sebet begyógyít, ezt tapasztaltam is, és jó hogy ezt teszi... különben minden szív törött lenne, és kereshetnénk a darabokat... az idő megtalálta már, és csak arra vár, hogy ezeket összeforraszthassa, és utána újjá és erőssé téve átadja egy másik kalapács kezébe, ami megint össze töri... állandó körforgás?:D :( neeemááá :O

és ez a kalapács lehet egy fiú, vagy egy lány is... aki játszik velünk, vagy szakít, vagy bármit is tegyen, ami számunkra fájdalmas...

de most ez mire jó??

semmi jóra, azt biztos... :(

miért nincs úgy, mint a mesékben? Szőke herceg, pacii meg ilyenek? Happy End-del? persze, mert az túl egyszerű lenne, mi emberek meg szeretjük az izgalmat, a bonyodalmat... na igen, már aki...

pedig csak egy szerető emberre vágyunk, legyen szó fiúról, vagy lányról... egy a fontos, egy a lényeg, hogy szeressük, és hogy ez kölcsönös legyen... szép, csúnya, okos, kedves? aki tetszik, akit elfogadunk, és aki ugyan így gondol ránk, és úgy érez, ahogy mi... ennyi kell egy ember boldogságához, a többi mellékes... nekem ennyi is elég lenne! egy iciri-piciri boldogsághoz... de az idő még várat magára, mert az én könyvemben ez a fejezet máshol van megírva, és az, hogy hány oldal van még addig, csak egy valaki tudhatja... a könyvem írója!

remélem jót terveztél, igazi Happy Enddel a végén!:)

by Fürcsi

Ő csak a mesékben létezik? talán...

Fellibben egy fekete köpeny, ahogy leszáll a lováról, ami hófehér, lassú léptekkel feléd közeledik. A nap sugaraiban szinte ragyog a szőke haja, kék szeme azonnal elvarázsol, rabul ejt téged.

Így tényleg csak a mesékben van írva...

Talán bűn az, hogy vágyunk valakire, aki melletünk van, akit szeretünk, és aki minket is szeret? nem hinném... az ember társas lény, és sajnos egy barát nem pótolhat egy szerelmet, ez így van, de a szerelmünk sem töltheti be a legjobbm barát szerepét... nem minden esetben...

A magány... mikor szeretnél valakit szeretni, nem kicsit, nagyon... csak ő nincs melletted...

Látod, hogy mindenki szeret valakit, meg van a párja... szerelmesek sétálnak az utcán, kéz a kézben, és arra gondolsz, hogy mikor fog veled is megtörténni ugyanez...

"Pedig
a szerelem mindig más. Mindegy, hogy hányszor szeretünk életünkben, egyszer,
kétszer vagy tízszer: az új szerelem mindig ismeretlen. A szerelem vagy a pokol
fenekére taszít, vagy a mennyországba röpít, de egy biztos: valahova eljuttat.
És nem utasíthatjuk vissza, mert létünk alapfeltétele. Ha nem merjük elfogadni,
éhen halunk egy karnyújtásnyira a fától, amely hiába kínálja gyümölcseit.
Mindenütt a szerelmet kell keresnünk, és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig,
napokig vagy akár hetekig szomorúak és csalódottak leszünk miatta. Mert abban a
pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy
megtaláljon minket. És megvált."

by Fürcsi 

Minden rendben!

Tudom, hogy most jó helyen van, és hogy duplán vigyáznak rá! Biztonságban van... tudom!

bár ez a tegnapi nap nagyon hosszúnak tűnt.. amíg vártam... az a 2-3-4 óra olyan volt mint egy örökkévalóság... és nem csak az volt szörnyű, hogy ez velem is megtörtént, és ott kell ülnöm, nyugodtnak látszódva, erősnek, nem... a várakozás!az hogy semmi biztosat nem tudsz...

de most minden a legnagyobb rendben, ha fogalmazhatok így... :)

minden rendben lesz, ugye?

volt már veled olyan, hogy valaki akit nagyon szeretsz, és közel áll hozzád, mondjuk egy családtag életveszélyes helyzetbe került? hát velem most ez van...

Ez az aggodalom, a félelem keverte érzés szörnyű! rosszabb mint a szerelmi csalódás, vagy bármilyen sértés... mikor tudod, hogy az, aki fontos neked, bármikor elvesztheted..VÉGLEG!

És hogy ő sosem jön vissza, elmegy egy szép világba, és ott folytatódik az élete, és TE NEM LESZEL VELE!

és ez a félelem, a rettegés, hogy ez bekövetkezik... félsz attól, hogy elveszted őt... és még meg sem mondtad neki, hogy mennyire szereted, milyen fontos neked, mennyire hálás vagy, hogy ismerheted, hogy az életed része...

remélem meggyógyul, fellépül... olyan rossz így látni...

Istenem!kérlek, ne vedd le róla tekinteted,és hajolj le most hozzá, és a te gyógyító erőd jájra őt át! hiszem, hogy neked van erőd elvenni a fájdalmát, és meg tudod őt menteni a haláltól! kérlek légy most vele! segítsd meg őt ebben a nehéz időben!bízom benned,és csak rád tekintek!áldd meg őt! Jézus nevében!ÁMEN

köszönöm Ádám hogy te is imádkozol a nagypapámért!

by Fürcsi 

Paulo Coelho: A dolgok, amelyeket megtanultam az
élettől:

Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked
olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a
lerombolásához.
Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok
változnak.
Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk
felelősek.
Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt,
szembenézve a következményekkel.
Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják,
hogyan mutassák ki.
Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már
a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez
nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.
Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok:
tragédia lenne, ha ezt elhinné.
Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te
vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy
megvárja, míg összeragasztod.
Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel,
mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd
hálásak lenni ezért az adományért.
Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan
hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott
kaput.
A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba,
anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez
volt életed legjobb beszélgetése.
Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz,
hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.
Egyetlen perc kell, hogy megsértsünk valakit, egy óra, hogy megkedveljen
minket, egy nap, hogy megszeressük, de egy egész élet, hogy elfelejtsük.
Ne a külsőségekre adj, becsapnak.
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen
mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt,
akitől a szíved mosolyogni fog!
Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked
valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.
Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert
csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit
szeretnél.
Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé
tegyen, elég fájdalmat, hogy emberivé tegyen, elég reményt, hogy boldog lehess.

Képzeld magad mindig a másik helyébe. Ha szűkösen érzed magad a bőrében,
valószínűleg neki is szűk. A legboldogabb embereknek nem szükségszerűen van
mindenből a legjobb: csak mindenből a legjobbat hozzák ki, amivel életük során
találkoznak.
A boldogság csalóka azoknak, akik sírnak, azoknak, akik fájdalmat okoznak,
azoknak, akik már megélték. Csak így lehet igazán megbecsülni az embereket,
akik életünk részei voltak.
A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.
A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem
felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.
Amikor megszülettél, sírtál, és mindenki körülötted mosolygott.
Éld úgy az életed, hogy mikor meghalsz, te legyél az egyetlen, aki mosolyog,
és mindenki körülötted sírjon.

Senki sem

Senki sem tudja, min megyek át,
Senki sem látja a könnyek hadát.
Senki sem érzi csukló lépteim,
Senki sem hallja jajdulásaim.

Titkaim megosztani nem lehet,
Kérdéseimre nincsen felelet.
Vánszorgok a ropogó havon,
Egyszer hazaérek, tudom.

Távol vagyok

 Távol
vagyok otthonomtól
Hívó szava szívemben szól
Érjen véget a nagy utazás,
Ez érdekel, és semmi más.

 Néha az életben, te találsz egy különleges barátot.
Valaki, aki megváltoztatja az életedet azáltal, hogy csak része annak.
Valaki, aki megnevettet addig, amíg nem tudod abbahagyni.
Valaki, aki meggyõz téged, hogy valóban van egy bezárt ajtó, ami csak arra vár,
hogy kinyisd.
Ez az örök barátság.

Gyakran
túl gyorsan élünk, nem látjuk a száguldásban az utat szegélyezõ tájat és nem
vesszük észre a kezüket felénk nyújtó embereket.

Minden
egyes ember csak ember, ennél te sem vagy több és õ sem kevesebb.

Ha
úgy érzed, te vagy a világon a legszomorúbb, máris felderülhetsz, hiszen
valamiben "leg" lettél.

A
szeretet azokat a könnyeket is meglátja, amelyeket nem sírtak el, és azokat a
kéréseket is meghallja, melyeket nem mertek kimondani.

 Ne
becsüld le magad, értékes vagy, hisz Isten nem csinál selejtet.

 A szeretetnek nincs határa, nincs mértéke s nem
váltható pénzre, ebbõl is látszik nem ember alkotta.

Minden
újszülött érkezése azt jelenti, hogy az Úr még mindig nem ábrándult ki teljesen
az emberiségbõl.
Istenhez akkor jutunk a legközelebb, amikor igazán bajban vagyunk. Akkor
halljuk õt, amikor levetkõzzük büszkeségünket, nagyképûségünket. Amikor már senkire
sem számíthatunk, csak Rá. Fájdalmas mikor ide jutunk, ám Isten ott van, már
vár ránk.

 Isten arra hívott, hogy boldogok legyünk, sõt daloljunk
az örömtől.

Valaki veled van magányodban, valaki megért
félelmeidben és bántalmaidban: Jézus, aki az örök szeretet.

Ne
tékozold el életed idejét! Isten egyetlen pillanatot se adott hiába.

 Aki
szeret, mindent elvisel, hogy el ne veszítse, aki vagy amit szeret.

 Keresed
az Istent? Vedd észre! A kezében vagy!

 A
szeretet kiválaszt, megszólít, megtart és elenged, de soha nem sajátít ki,
legfeljebb örömmel elfogadja, ha önként neki ajándékozod magad.

 Minden ami tetszik, csak egy pillanatig tart. Minden
ami elszomorít, csak egy pillanatig tart. Csak az a fontos, ami örökké tart.

Nem az a hõs, aki nem fél, hanem az, aki bár retteg,
mégis szembeszáll a veszéllyel.

Isten mindent tud rólad. Nincsenek "illúzió"
veled kapcsolatban. Pontosan tudja mire vagy képes és mire nem.

Az álom valami, amire igazán vágysz, ami igazán fontos
neked. Az álom valami, amit elképzeltél, és amirõl nem szabad lemondanod.
Mindegy, hogy nem érti senki, mindegy, hogy mit gondolnak róla. Ez a Te álmod,
és mindet meg kell tenned érte, hogy valóra váltsd!
Mindent. Nem szabad, hogy érdekeljen, mit gondolnak róla az emberek, nem
szabad, hogy hagyd elrabolni álmaid. Ha a szíved szólít, követned kell szavát.

Dühös vagyok magamra, hogy ennyire kedvellek, anélkül,
hogy ismernélek.

Aki téged elutasít, önmagát minõsíti.

Ha a holnap a hitemen múlna, ha annyira hinnék a
holnapban, mint Istenben, vajon fölkelne-e a nap? 

Mikor egy ajtó bezárul, Isten kinyit egy ablakot.

Teljesen oda van... de hogy miért?:O ő sem tudja...

megint újra az a szorongató érzés...

De most legalább rájött valamire...:) hogy miért nem mer mások előtt az igazi hangján énekelni, kicsit hülyén hangzik :D otthon olyan jól megy xD mások előtt meg... lehet hogy fél? A barátainak iszonyú jó hangja van! de tényleg... hát fél... sokszor megkapta már a béna hangú jelzőt, ezért csak otthon koncertezik:D magának, és egy számára fontos személynek, aki még ennek az érzésnek a súlyát is átérzi... bámulatos :)

Jajj ez az ifitábor! szeretne is menni, meg nem is... és nem tud dönteni, hogy menjen vagy ne... szar ügy :S na addig még kigondolja... vagy nem...xD

szeretne valakit szeretni, megint ez a feeling... de ma jót hülyüt, és minden gondját elfelejtette :D hát ez a nap is hentes volt:D 

Hogyan lesz a MÁKOS GUBÁból DÁKOS GIDA...:D elmondjam?:D

MÁKOS GUBA

MÁKOS GIDA

DÁKOS GIDA xD

de ezt nem egyedül találta ki :D with her friends :D

rájöttem, hogy utálok E/3ban írni, és nem is fogok :D

*hülyeérzésevanmegint*összevisszaideoda* gáááááz xD értelmetlen, hülyeség, majd holnap, hátha lesz egy ép kézláb mondata :)

by Fürcsi