Tegnap beszéltem Kristóffal, aztán random kijött értem fél7 körül, és elmentünk egy kicsit autózgatni. Olyan hangja van annak a BMW-nek, húúú ♥ Felhívott, hogy melyik utcában is lakom, mondom miért, hol vagy. Nagyjából leírta, aztán rávágtam, hogy azt hiszem tudom merre lehet, mire megpörgette a motort, és már biztos voltam melyik utcában van. Akkora forma ez az ember, nagyon bírom. Azt kell mondjam, jelenleg ő a legjobb fiú barátom.
Bármi van, bármikor hívjam vagy írjak neki, egyből válaszol, vagy átugrik, és kizökkent a szomorúságból. Felmentünk a Hármas határhegyre csak úgy, kérdezte, hogy voltam-e már, mondom még nem, jó akkor felmegyünk. Kibeszéltük a fél világot, mesélte, hogy hogy telt a barátnőjével a Valentin nap, meg hogy főzött neki, hát egyem meg. :)
Pont mentünk fel, amikor megláttam egy Subarut, na mondom, ezek üldöznek engem :D Meg hogy azt mondták nekem, hogy azért szúrom ki ezeket az autókat, mert hogy erre vagyok ráállva, ami szerintem hülyeség. Aztán amikor elment tankolni, elkezdett röhögni, kérdeztem, hogy mi van, hát ez volt:
Nem hittem el... mondom ilyen nincs :D Elmentünk kajálni, még poénkodott is, hogy mekkora lenne, ha egy Lancert is látnánk, olyat, mint, ami M-nek van, jövünk ki, szakad a srác, mondom mi van, erre ott a Lancer. Direkt csinálják ezt velem ott fent :D Nagyon ironikus... :D
Olyan jó érzés volt úgy beszélgetni valakivel, hogy nem jött a szokásos sablonszövegekkel, hanem tényleg meghallgatott, reagált rá értelmesen, sőt, nem túlragozta a témát, hanem pasis egyszerűséggel elmondta, hogy látja a dolgokat és ennyi. Mondta, hogy férfi létére nem érti M-t, gőze nincs, hogy miért csinálja azt, amit, de szívesen beszélgetne vele. Hát, nem akartam mondani, hogy biztos vagyok benne, hogy rohadt jól kijönnének, főleg, hogy Galantja volt korábban, szóval lenne közös téma, na de mindegy.
Mondta, hogy szerinte M nagyon büszke, és arra számít, hogy majd én fogom kimondani, hogy kezdjük újra. Néztem egyet, majd közöltem, hogy na azt várhatja. Tévedés, szeretném ezt, de nem fogok én lépni. Főleg azok után nem, hogy azt mondta, hogy ő csak szimplán beszélgetni akar. Meg hogy nem evidens, hogy ő nem akar tőlem semmit? Hát, akkor ne bökdössön, meg rántsa úgy a kormányt, hogy ráessek, illetve ne hívjon fel, és akkor egyértelmű lesz. Mert így az jön le, hogy lehet, hogy hiányzom neki.
Meg volt egy pillanat, ami kicsit furán jött ki, említettem, hogy sokan kérdezték hogy tudok ennyire türelmes lenni M-val, mondtam, hogy nem tudom, csak azt, hogy ez több, mint az, hogy szeretem, egyszerűen nem tud kiborítani, hogy úgy igazán ideges legyek, egyszerűen csak türelmes vagyok vele, nem tudom megmagyarázni miért. Rám nézett, és láttam rajta, hogy agyal, hogy "Azta, létezik még ilyen ember? És téged dobtak?"
Igazán jó barátom lett, és örülök, hogy ismerem, mindig feldob. Talán ezért is van több fiú barátom, mert keveset problémáznak, drámáznak, és erre a nyugalomra van szükségem, vagy arra, hogy ha szomorú vagyok felvidítsanak, ne még jobban felidegesítsenek, vagy kiakasszanak. Úgyhogy megbeszéltük, hogy vasárnap elmegyünk moziba, amúgy is vissza szeretném hívni. Jó lesz lazulni egy nagyon jó baráttal, aki előtt nem kell háromszor is meggondolni mit mondok, aki pasi szemmel látja a dolgokat, és segít megérteni, hogyan gondolkozik a másik nem, meg emellett jókat poénkodunk. Mondta, hogy ha megyek majd az autómért szóljak neki nyugodtan, eljön velem megnézni, mert megjegyeztem neki, hogy év végére már szeretném, ha meg lenne a kis szerelmem :)
